7 mágikus pont a talpon

7 mágikus pont a talpon, amit mindenkinek ismernie kell!
Egy kínai mondás szerint “Az életöröm a talpunkból árad”.
A talpon több ezer idegvégződés található, melyek közvetlen kapcsolatban állnak létfontosságú szerveinkkel. Ezek masszírozása által beindíthatjuk a szervezet öngyógyító mechanizmusait, és eltávolíthatjuk a betegségeket kiváltó blokkokat, méreganyagokat.
A talpmasszázs pozitívan befolyásolja a szervezet egész működését. A módszer nagyon egyszerű, önmagunknak is végezhetjük, és már perceken belül érződik hatása.

Dr. W. H. Fitzgerald amerikai orvos felfedezte, hogy a talp egészen pontosan, térképszerűen tükrözi az emberi szervezetet. Az alábbi hét fontos pont masszírozásával könnyedén visszanyerhetjük az emberi szervezet egyensúlyát, és serkenthetjük az egészségi állapotot.
Nézzük, melyik ez a 7 legfontosabb pont.
1. A nagylábujj oldalsó részén helyezkedik el, masszírozása az hipotalamusz működését befolyásolja. Azoknak ajánlott ennek a pontnak a masszírozása, akik súlyproblémával küzdenek. Segítségével szabályozhatjuk az étvágyat. A depressziós, hangulati ingadozásokkal küzdő embereknek is erre a pontra ajánlott koncentrálni.
2. A nagylábujj talp felőli részén, középen helyezkedik el. Masszírozásával az agyalapi mirigy működését serkenthetjük. Segítségével szabályozhatjuk a hormonális egyensúlyt.
3. A nagylábujj végén található pont a pajzsmirigy egészségét szolgálja. Masszírozása számos betegségre jelenthet megoldást.
4. A talp középső részén található pont masszírozása hatékonyan oldja a stresszt és a lelki görcsöket, a szorongást.
5. Ez a pont a talp belső szélén helyezkedik el, a mellékvese aktivitásával áll kapcsolatban. Ha fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat, masszírozzuk ezt a pontot, energiával tölt fel.
6. Ez a pont az anyagcsere serkentését szolgája.
7. A sarok talp felőli részén, középen elhelyezkedő pont masszírozásával megszabadulhatunk a szervezetben lerakódott méreganyagoktól.
Ezt a hét pontot masszírozzuk nap, mint nap, kellemes kikapcsolódással, és egészséges feltöltődéssel járhat a nap végén.
http://magyarokoldala.com/7-magikus-pont-a-talpon-amit-min…/

— Kavicki Emília társaságában.

Viharvert hegedű

"Viharvert, karcolásokkal tele hegedűt árvereztek. Az árverés kikiáltója azt gondolta, hogy nem érdemes sok időt pazarolni erre az öreg hegedűre, ezért, kissé szánakozó mosollyal emelte fel: „Mennyit ajánlanak ezért az öreg hegedűért? Ki kezdi? Egy font? Egy font, ki adna érte kettőt? Két font, esetleg három?
Három font először, három font másodszor, valaki háromért?” Egy ősz hajú ember felállt a terem végében… Á talán ő, elviszi három fontért? Az öregember előreballagott, felemelte a hegedűt és a vonót, leporolta a port öreg hegedűről, behangolta a húrokat, és elkezdett játszani egy gyönyörű, tiszta dallamot, olyan édes csengésűt, amilyen az angyalok éneke.

Amikor a zene elhallgatott, a kikiáltó halkan megkérdezte: „Lássuk, most mennyit ajánlanak ezért az öreg hegedűért?” és felemelte a vonóval együtt, majd így folytatta:
„Ezer font, ki ad érte kétezret? Kétezer font, ajánl valaki háromezret? Háromezer először, háromezer másodszor…” és így tovább, és így tovább.

Az emberek éljeneztek, de sokan nem értették, mi történt. „Mi változtatott a hegedű értékén?” – kérdezte valaki. A válasz így hangzik:
„A mester kezének érintése.”
Sokan vagyunk emberek, akiknek ilyen az élete, mint ez a romos hegedű, van akinek az élete lehangolt, viharvertek, karcolásokkal teli, és a tömeg, az emberek zöme, nemtörődöm módon lát csak minket, haszontalan ócska vacaknak tart minket, csakúgy, mint az öreg hegedűt az árverésen. Ezek miatt mi eladjuk magunkat aztán fillérekért, egy tál lencséért, egy pohár borért, egy újabb körért… és így tovább, és így tovább, míg vége nem lesz.
Ám amikor jön egy ember, egy Mester, és megérinti lelkünket, megtörténik az átváltozás, mert előbukkan, amit a figyelmetlen tömeg sosem értett meg igazán: hogy milyen értékes egy ember lelke; de most a Mester keze érintése nyomán láthatóvá válik ami értékessé teszi, a finom művű kidolgozottsága."

Igen. Mindannyian egy hegedűk vagyunk az élet színpadán és a vonó a társunk.

Adj hálát

Adj hálát

2011. november 25., 18:15

A minap egyik ismerősöm küldött egy levelet, melynek a tartalma kissé meglepő
volt.

Arról írt, hogy amikor Floridában dolgozott, az egyik munkatársa azt mondta neki:
ha igazán jót akar, szerezzen be egy latin szeretőt.

A latinokban annyi életkedv és életöröm van, annyira tudnak örülni és boldognak
lenni, hogy ha ebből egy kicsi is ráragad, akkor már kóstolót kapott abból, milyen lesz a Mennyország.


Nos, az ismerősöm akkor már nős volt, ezért nem szerzett be latin szeretőt. De
együtt dolgozott pár latin-amerikaival, és próbálta megfejteni, mi a titkuk.


A nagyon szegény latin-amerikai országokban boldogok az emberek. Vidámak,
szívből tudnak örülni.
Miért?

Szegényebbek nálunk. Van sok gondjuk. Van betegség, van szenvedés. (Egyedül
fázni nem fáznak annyit, mint tőlük északabbra.) Ennek ellenére boldogabbak.
Miért?

A titkuk egyszerű:
Minden nap hálát adnak.
Mindenért, a legapróbb dolgokért is hálásak tudnak lenni.

Hálásak azért, hogy van mit enniük. Ha kevés van, akkor azért a kevésért
hálásak.

Hálásak az egészségükért. Ha nem teljes az egészségük, akkor azért hálásak,
ami még megmaradt belőle.

Hálát adnak a szeretteikért, akik körbeveszik őket. Barátokért, rokonokért. Ha
már nem él a szerettük, akkor hálásak azért az időért, amit együtt tölthettek.
Hálát adnak a zenéért, szórakozásért, táncért.
Mindig találnak valamit, ami miatt hálásak lehetnek.
Ez miatt az egész életszemléletük más, örömtelibb.

Érdemes tőlük eltanulnunk ezt a hozzáállást az élethez.
Találd meg, miért lehetsz hálás, és adj hálát érte!


A mai nap a hálaadás napja. Igaz, ezt főleg a tőlünk fél földgömbnyivel arrébb
lakó észak-amerikaiak ünneplik.
Neked is lehet ma egy extra hálaadás napod – mindenfajta felhajtás nélkül.

Amikor egy kis időre elcsendesedsz (kikapcsolod a tv-t, rádiót), és
végiggondolod, miért lehetsz hálás.
Ha nem érsz rá, akkor útközben is végiggondolhatod.
Mi jó történt az életedben?
Miért lehetsz hálás?

Pár példa (a sor végtelen):
Van fűtés a lakásodban? Nem kell a fagyban ülnöd? Igen? Adj hálát érte!
Nem Neked kell fát vágni és aprítani, kályhát telerakni? Adj hálát érte!
Neked kell? Adj hálát azért, hogy van mit aprítani, és van erőd hozzá!
Hideg van a lakásodban? Akkor azért adj hálát, hogy van hol laknod!
Van munkád, amiért fizetnek? Igen? Adj hálát érte!
Most nincs munkád, de van rá esély, hogy legyen? Igen? Adj érte hálát!

Millió dolgot lehet találni, amiért hálásak lehetünk.


Ha hálás vagy, akkor egy ideig arra koncentrálsz, azzal foglalkozol, ami jó dolog
az életedben. Ettől pedig boldogabbnak fogod magad érezni.
Próbáld csak ki!

A vonzás törvénye szerint pedig, amiből sok van az életedben (öröm,
elégedettség, hála, boldogság), abból még többet fogsz bevonzani.


Kívánok még több jót, mint amiben már eddig is részed volt! Kívánom, hogy vedd
észre az összes jót, ami történt, vagy történik Veled!
(e-mailban kaptam)

Antik bölcsességek, aforizmák:

1. Tanítás közben az ember maga is tanul. (Seneca)
2. Vigyázzunk, nehogy nagyobb legyen a büntetés mint a bűn. (Cicero)
3. Jobb későn mint soha. (Livius)
4. Okos tanács nélkül az erő lerogy. (Horatius)
5. Gőggel teli ajkon a nagy szavak nagy romlásra vezetnek, s józanná nem tesz csak a vénség. (Szophoklész)
6. Sohasem csal Ámor hálójába olyant, aki nem kíván maga is belehullni (Plautus)
7. Nemességet nem ád a kincs. (Horatius)
8. Óh emberek, kik mindent tudtok céltalan, százféle mesterséget mért tanultatok, és minden eszközt fel, miért találtatok, ha azt az egyet el nem éritek soha, hogy észhez térítsétek azt, ki esztelen. (Euripidész)
9. Nem csak testünket kell istápolnunk, hanem elménket és lelkünket még sokkal inkább, mert az ész fénye is, mint a lámpás, ha olajat belé nem csepegtetünk, kialszik öregkorban. (Cicero)
10. Ha az elmét hatni hagyjuk, erős; de ha indulat foglalta el, akkor az parancsol és el van némítva az elme. (Sallustius)
11. Tanácsot adni könnyebb, mint kínt hordani. (Euripidész)
12. Semmi sem szeretetreméltóbb mint az erény. (Cicero)
13. A gyávaság senkit sem tett hallhatatlanná. (Sallustius)
14. Adj tüzedből lángot annak, aki kér (...) lásd el jó tanáccsal, aki arra vár. (Cicero)
15. Ha egyszerűségre szoktattad a tested, ne hencegj vele, s ha vizet iszol, ne mondd el minden alkalommal, hogy te csak vizet iszol. Ha edzeni akarod magad a küzdelmekre, magadban csináld, ne a kívülállók előtt. (Epiktétosz)
16. Gyorsan mosakszik valaki? Ne mondd rá, hogy rosszul, hanem csak azt, hogy gyorsan. Ha valaki sok bort iszik, ne mondd, hogy rosszul cselekszik, hanem csak azt, hogy sokat iszik. Mielőtt a szándékát megvizsgálod, honnan tudnád, hogy helytelenül cselekszik-e? Így nem fog veled előfordulni, hogy más lesz, amiről kézzelfogható észrevételeid származnak, és más, amit helyeselsz. (Epiktétosz)
17. Nincs törvény, mely mindenkinek elég kényelmes volna. (Livius)
18. Meg ne előzze sosem nyelved a gondolatot. (Erasmus)
19. Jobb a tisztes halál, mint a becstelen élet. (Tacitus)
20. Mély, és legszentebb figyelemmel nézd a gyerekkort. (Iuvenalis)
21. Életünk egy perc - mire jó a hajsza? (Horatius)
22. Az önmérséklet megedzi az embert. (Seneca)
23. Barátainktól csak becsületes dolgokat kérjünk. (Cicero)
24. A jövő nincs teljesen hatalmunkban, viszont nem áll teljességgel hatalmunkon kívül. (Epikurosz)
25. Nem csak a szerencse vak, de többnyire azokat is elvakítja, akiket kegyeibe fogad. (Cicero) 26. A barátsággal sosem szabad betelni; minél régebbi, annál édesebb, miként a borból is az, amelyik kiállta az idő múlását. (Cicero)
27. Minden jó ember szívében megleled Istent. (Seneca)
28. Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigyet saját lelke. (Antiszthenész)
29. A vagyonszerzés mértéke mindenkinek a saját testének a szükségletei, úgy ahogy a cipő mértéke a láb. Ha megmaradsz e mellett, akkor megtartod a helyes mértéket; de ha túllépsz rajta, akkor szükségszerűen lecsúszol a lejtőn. (Epiktétosz)
30. Ha olyan szerepet vállalsz, amely az erődet túlhaladja, akkor egyrészt ebben is kudarcot vallasz, másrészt pedig azt is elszalasztod, amelyet képes lettél volna betölteni. (Epiktétosz) 31. Sok véka sót kell együtt megenni ahhoz, hogy a barátság betöltse hivatását. (Cicero) 32. Gyakran a nyelvbotlás mondja ki azt ami igaz. (Erasmus) 33. A vizsgálódás nélküli élet, nem embernek való élet. (Platón) 34. Nincs annál nagyobb szégyen, mint korábbi meghitt barátunkkal háborúskodni. (Cicero) 35. A lélekben nem marad meg semmi beléerőszakolt ismeret. (Platón) 36. Sehol sincs az, aki mindenütt óhajt lenni. (Seneca) 37. Az élet rövid, a művészet hosszú. (Hippokratész) 38. Az igaz barát olyan, mintha második énünk volna. (Cicero) 39. Az idő, mondják nagy tanítómester. Csak az a baj, hogy megöli tanítványait. (Berlioz) 40. Létünk és művünk a halálé. (Horatius) 41. Az igazságnak napfény kell, a tolvajoknak éj. (Euripidész) 42. Mit nevetsz? A mese rólad szól, csak a név más. (Horatius) 43. Ó, a hízelgéstől, bárki vagy is, menekülj! (Propertius) 44. A szerencse üvegből van, mikor legszebben ragyog, akkor törik el. (Publilius Syrus) 45. Megkettőzi vétkét az, aki bűnét nem szégyelli. (Publilius Syrus) 46. Az igazi fájdalmat is enyhíti az idő. (Quintilianus) 47. A nélkülözőknek sok hiányzik, a kapzsiknak minden. (Publilius Syrus) 48. Nem a test, hanem a lélek köt tartós házasságot. (Publilius Syrus) 49. Aki a rászorulónak hamar ad, adománya kétszeres. (Publilius Syrus) 50. Ámde a megtartás nehezebb a ráakadásnál; ez csak véletlen műve, az, észt követel. (Ovidius) 51. A szerencsétlenség orvossága a nyugodt lélek. (Publilius Syrus) 52. Szabad az ellenségtől is tanulni! (Ovidiusz) 53. Szükségben mutatkozik meg az igaz barát. (Petronius) 54. Arra kell törekednünk, hogy semmi se érjen minket váratlanul. (Seneca) 55. Játék közben az erkölcsök őszintébben nyilatkoznak meg. (Quintilianus) 56. Hatékonyabb a szellem, mint a nyers erő. (Phaedrus) 57. Éppen nem nagy dolog elkezdeni a jót. Azt be is fejezni, egyedül ez teszi az embert tökéletessé. (Ágoston) 58. Nincs olyan szerény boldogság, amely kikerülné a rosszindulat fogait. (Phaedrus) 59. Gazdag hatalmasok szövetkezése igazságosság nélkül mi más, mint nagy rablóbanda. (Ágoston) 60. Sohase mondd rá semmire, hogy "elvesztettem", hanem csak azt, hogy "visszaadtam". Meghalt a gyermeked? Visszaadtad. Elhunyt a feleséged? Visszaadtad. Elvették a birtokod? Visszaadtad azt is. Azt mondod, hogy gazfickó vette el? Mi közöd hozzá, hogy ki által vette vissza az, aki neked adta? Ameddig adja, addig is úgy tekintsd, mint a másét: úgy, mint az utasok a fogadót. (Epiktétosz) 61. A betegség csak a testet bénítja meg, a szabad elhatározást nem, ha az maga nem akarja. A sántaság is csak a lábat akadályozza, de a szabad elhatározást nem. Ezt mondd mindennel kapcsolatban, ami eléd kerül: rájössz, hogy minden csak más valamit akadályozhat, téged nem . (Epiktétosz) 62. Egyáltalán ne vitatkozz többé arról, hogy milyennek kell lennie a jó embernek, hanem légy olyan. (Marcus Aurelius) 63. Az igazság beszéde egyszerű. (Seneca) 64. Ne kívánd, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy te szeretnéd. Inkább a kívánságaidat szabd hozzá az események alakulásához, meglátod, nyugodt lesz életed folytatása. (Epiktétosz) 65. Minden emberben van valami jó. (Arisztotelész) 66. A szerelem mindent legyőz. (Vergilius) 67. A szerelemnek megvan az a baja, hogy benne harc és béke örökké változik. (Horatius) 68. Derék ember is, meg nagyon gonosz ember is, kevés van, s a legtöbb ember a kettő között van. (Platón) 69. A legtöbb ember rossz bíró a maga dolgában. (Arisztotelész) 70. Jól alszik az, aki nem érzi, milyen rosszul alszik. (Publilius Syrus) 71. Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek? (Seneca) 72. Nincs, aki ne lenne elég ahhoz, hogy ártson. (Seneca) 73. Nyugodt víztől is irtózik a hajótörött. (Ovidius) 74. Az emberi természet olyan, hogy mindennél jobban szereti azt, ami elveszett: annyira visszasóvárogjuk azt, amit elvesztettünk, hogy sokkal kevésbé becsüljük meg azt, amink megmaradt. (Seneca) 75. Természettől fogva inkább fegyelmezetlenek vagyunk, mint rendszeretők. (Arisztotelész) 76. Akiket megvetünk, azok előtt nem szégyelljük magunkat. (Arisztotelész) 77. Mindannyiunknak gyönyörűsége telik a suttogva elmondott és gyanúsítgatással átszőtt pletykákban. (Lukianosz) 78. Nem egyformán szégyelljük magunkat az ismerősök és az ismeretlenek előtt. Az ismerősök előtt a valóban gyalázatos tetteinket szégyelljük, az ismeretlenek előtt pedig azokat, amiket a közvélemény elítél. (Arisztotelész) 79. Az emberek vetekednek egymással abban, hogy a másik ellen áskálódjanak és eltiporják, azért viszont, hogy derék ember legyen, nem küzd szinte senki. (Szinópéi Diogenész) 80. Oda kell figyelnünk ellenségeinkre, mert ők az elsők, akik felfedezik hibáinkat. (Antiszthenész) 81. Egy igen bánatos irigykedőhöz Bión az alábbi szavakat intézte: "Nem tudom, hogy vajon teveled történt-e valami rossz, vagy másvalakivel valami jó" (Diogenész) 82. A szerencsétlenség közelebb hozza egymáshoz az embereket. (Arisztotelész) 83. A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. (Arisztotelész) 84. Az ostoba elsőnek mond véleményt. (Cicero) 85. Legyen a belső mindig kétszer annyi, mint a külső mindenestől. Némelyeknek csak homlokzatuk van, mint a befejezetlen házaknak, amelyek továbbépítésére már nem volt pénz: a bejárat palotát mutat, a lakás vityillót... (Gracián) 86. Soha ne büszkélkedj a más kiválóságával! Ha a ló büszkélkedve azt mondaná: "Szép vagyok", - még el lehetne viselni. Te azonban, mikor büszkélkedve kijelented, hogy szép lovad van, lásd be: a ló kiválóságával büszkélkedel. Hát mi a tied tulajdonképpen? - A saját képzeteid használata: ha a képzeteidet a természet elveinek megfelelően használod, büszke lehetsz. Ebben az esetben legalább a saját kiválóságoddal büszkélkedel . (Epiktétosz) 87. Rövid az igazság szava, a hazugság beszéde hosszú. (Caeciius) 88. Ahol okosság kell, ott erőszak mit sem ér. (Hérodotosz) 89. Csúnya dolog, ha az élet lelkedet már megtörte, tested pedig még fürge. (Marcus Aurelius) 90. Jegyezd meg: ha trágár alak van a jó barátok között, szükségképpen más is bemocskolja magát, aki vele tölti az idejét, még akkor is, ha különben tiszta lelkű. (Epiktétosz) 91. Élete során az ember gyakran attól fél amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor amikor kellene. (Arisztotelész) 92. Azt dicsérd az emberben, amit sem elragadni, sem adni nem lehet, ami az ő tulajdona. Kérded, mi az? A lélek, s a lélekben tökéletességre jutott értelem. (Seneca) 93. A legnagyobb hatalom, önmagunknak parancsolni. (Seneca) 94. Bármit akarsz mondani, mielőtt másnak mondanád, előbb mondd magadnak. (Seneca) 95. Mindenki bölcsebb, ha mások baját kell megítélni, mintha a saját ügyét. (Euripidész) 96. A végrendelkezők halál utáni óhajaiból következtetni lehet az életükre is. (Lukianosz) 97. Mindenki szeretné megérni az öregséget, de ha elérte, szidja. (Cicero) 98. Hamarabb eljön az, amitől félsz, mint amit remélsz. (Publilius Syrus) 99. "Rosszul él, aki mindig csak élni kezd" - mondja Epikurosz. Gyoződj meg róla, hogy úgy igaz, ahogy írom: bizonyos pillanatokat elragadnak tőlünk, másokat elcsennek, ismét mások meg elfolydogálnak. A legrútabb veszteséget mégis a nemtörodömség okozza. S figyeld csak meg jól, az élet legnagyobb része elillan, ha rosszul cselekszünk, nagy része, ha semmit sem cselekszünk, s az egésze, ha mindig mást cselekszünk. Kit tudsz megnevezni, aki az időnek valamelyest értéket tulajdonít, aki megbecsül egyetlen napot, aki feléri ésszel, hogy naponta meghal? Tévedés ugyanis, ha azt hisszük, hogy a halál még távol van tőlünk: nagy része már el is hagyott bennünket. Ami életünkből mögöttünk van, az már a halál kezébe került. Cselekedj hát, Lucilius, úgy, ahogy írod is: markolj meg minden órát. Tedd rá kezed a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól . (Seneca) 100. Aki házunkba lép, inkább bennünket csodáljon, mint bútorainkat. (Seneca) 101. Minél nagyobb a jólét, annál könnyebben felborulhat. (Arisztotelész) 102. Az élet, ünnepnapok nélkül, hosszú út, vendégfogadók nélkül. (Démokrítosz) 103. Sokat, vagy jól beszélni, két külön dolog. (Szophoklész) 104.Az igazságos ember, az igazságtalannal szemben általában a rövidebbet húzza. (Platón) 105. Aki vétkezik, maga ellen vétkezik, aki igazságtalan, magával szemben igazságtalan, hiszen önmagát teszi gonosszá.
(Marcus Aurelius) 106. Jellemtelen ember vonzódását megnyerni, csak jellemtelen úton lehet. (Seneca) 107. Akkora ereje van a becsületességnek, hogy még az ellenségeinkben is szeretjük. (Cicero) 108. Azért kell enned, hogy élj, és nem azért kell élned, hogy egyél. (Rhetorica ad Herennium) 109. Az emberi lét csekélységet kíván, de a képzelgés, mérhetetlenül sokat. (Seneca) 110. -Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon, az enyém; ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom - mondta Buddha a tanítványainak.
Hallgatói megkérdezték:
- Miért ostoba az efféle gondolkodás?
- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valójában semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál. Ha nem így teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság! (Buddha) 111. Nem az a szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik. (Seneca) 112. Ha természetes módon élsz, sosem leszel szegény, de ha a képzelgések szerint, sosem leszel gazdag. (Epikurosz) 113. Jónak lenni nem annyit jelent, mint bűnt el nem követni, hanem nem is akarni azt. (Démokrítosz) 114. Nem csak a testnek, de a morálnak is egészséges környezetet kell kiválasztanunk. (Seneca) 115. Ne hagyd magadat meggyőzni arról, hogy az boldog, aki körül sokan nyüzsögnek. (Seneca) 116. Bárcsak oly könnyen megtalálhatnám az igazat, mint amilyen könnyen cáfolom a hamisat! (Cicero) 117. Szoktasd magadat hozzá, hogy más beszédére a legpontosabban figyelsz, szinte helyezd át magad a beszélő lelkébe. (Marcus Aurelius) 118. Szószátyár ember ellen ne akarj küzdeni szóval. Mindnyájunk adománya a szó, keveseké az okosság. (Cato) 119. Nem világos-e hogy az önismeret az ember legnagyobb hasznára, az önámítás ellenben a legnagyobb kárára szolgál? (Xenophón) 120. Rossz tanújuk az embereknek a szemük és a fülük, ha barbár lelkük van. (Hérakleitosz) 121. A tudomány gyökerei keserűek, de a gyümölcsei édesek. (Arisztotelész) 122. Tudni annyi, mint mindent sajátunkká tenni, nem függeni a példától, és nem sandítani vissza a mesterre. (Seneca) 123. A műveltség megszerzéséhez három dologra van szükség: természeti adottságra, tanulásra és gyakorlásra. (Arisztotelész) 124. Amikor az athéni piacon az áruk roppant tömegét szemlélte Szókratész, gyakran ezt mondta magában: "Mennyi mindenre nincs szükségem". (Diogenész) 125. Arra a kérdésre, hogy miként viselkedjünk barátainkkal szemben, Arisztotelész a következőt felelte: "Úgy, ahogyan mi szeretnénk, hogy ők viselkedjenek velünk szemben". (Diogenész) 126. Még mindig jobb fölöslegeseket tudni, mint semmit! (Seneca) 127. Aki jót tett, hallgasson. Beszéljen róla az, aki kapta. (Seneca) 128. Egy fecsegő embernek a sztoikus Zénón a következőt mondta: "Azért van két fülünk és egy szánk, hogy többet hallgassunk, mint beszéljünk". (Diogenész Laertiosz) 129. A buta ember minden szóra magánkívül van. (Hérakleitosz) 130. Jobban kell emlékeznünk a jótettekre mint a rosszakra; a kapott javakra jobban, mint az adottakra. (Arisztotelész) 131. Bizonyos tekintetben mindenki maga felelős a lelki alkata kialakulásáért. (Arisztotelész) 132. Mégiscsak rajtunk múlik, hogy derék emberekké legyünk-e, vagy hitványak. (Arisztotelész) 133. Elárulom neked, mi csihol szeretetet orvosszerek nélkül, füvek nélkül, mindenféle varázsszerek nélkül: ha azt akarod, hogy szeressenek: szeress! (Hérakleitosz) 134. Szolón, amikor megkérdezték tőle, hogy az emberek miként követhetnék el a legkevesebb jogtalanságot, a következőt felelte: "Ha azok, akiket nem ért jogtalanság, épp úgy sértve éreznék magukat miatta, mint akiket jogtalanság ért". (Diogenész) 135. Szégyenletes dolog, ha nem tudjuk viszonozni a jó tetteket úgy, mint a rosszakat. (Szókratész) 136. Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanulni vagy tanítani. (Columella) 137. Gyermekeinknek örökségül tisztességérzetet és ne aranyat hagyjunk. (Platón) 138. Ha erős vagy, légy szelíd, hogy a környezeted inkább tiszteljen, mint féljen tőled. (Khilón) 139. Soha ne nyomja el az álom fáradt szemeidet, mielőtt a nap művét háromszor el nem gondoltad: mit mulasztottál, mit tettél, milyen szent kötelességet nem teljesítettél. (Püthagorasz) 140. Akinek van gondolata, van hozzá szava is; de akinek szava van, még nem kell, hogy gondolata is legyen. (Kung fu-ce) 141. Amit nem akarsz magadnak, azt ne tedd soha mással. (Kung fu-ce) 142. Nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni. (Hérakleitosz) 143. Aki másokat ismer okos. Aki önmagát ismeri bölcs. Aki másokat legyoz erős, aki önmagát legyozi hős. (Lao-ce) 144. Aki kapni akar, tanuljon meg adni. (Lao-ce) 145. Nem azt kell keresni, hogy ki mondta, hanem hogy igaz-e vagy sem. (Szókratész) 146. Semmisem történik vaktában, hanem minden értelmes okból és szükségszerűség folytán. (Leukipposz) 147. Ez igaz: embert egyedül az idő mutatja meg, míg a hitványra első percben ráfigyelsz. (Szophoklész) 148. Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb. (Szophoklész) 149. A barátság egy lélek, mely két testben lakozik. (Arisztotelész) 150. Azzal, ha te sohasem vizsgálod, hogy ki milyen ősök sarja, ha lelke nemes, - bölcsek módjára cselekszel. (Cato) 151. A vágy és a harag a legrosszabb tanácsadók. (Ovidius) 152. Ne vitázz arról, ami világos, mint a nap. (Erasmus) 153. Mi lehet kellemesebb, mint egy olyan barát, akivel úgy mersz társalogni, mint önmagaddal? (Seneca) 154. Mindig tud adni, akinek szíve szeretettel van teli. A szeretethez nem kell teli erszény! (Ágoston) 155. Óvakodjatok attól, aki távol lévő barátját ócsárolja. (Horatius) 156. Nod, ha derék asszony, hadd bátran járnia a nyelvét. Nagy baj, ha sem ő hallgatni, sem te tűrni nem tudsz! (Cato) 157. Hitvány ember a közönséges szerető, aki inkább a testet, mint a lelket szereti. Az ilyen szerető nem állhatatos, mivel nem állandó az sem, amit szeret. Mihelyt ugyanis a test virágzása megszűnik - márpedig ő ezt szerette - könnyen odébbáll, szégyent hozva sok beszédére és ígérgetésére. (Platón) 158. Sajnálom azt, aki szép szavakkal hazudik. Miért nem igazra használja szép száját? (Euripidész) 159. A gyógyulni akarás a gyógyulás része. (Seneca) 160. A bölcsesség nem állomás, ahová egyszer megérkezel. A bölcsesség maga az út; a te bölcsességed az, ahogyan utazol rajta. Aki túl sebesen vágtat, nem látja a tájat. (Tatiosz) 161. Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd az embereknek. (Konfuciusz) 162. Ne külső szépségeddel tündökölj, hanem tetteid legyenek szépek. (Thalész) 163. Vannak tulajdonságok, amelyek hiába születnek velünk, a szokás, megváltoztatja őket; mert vannak olyanok, amelyek természettől fogva két irány között ingadoznak és a szokás folytán rosszabbak, vagy jobbak lesznek. (Arisztotelész) 164. A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a szavak és a tettek összecsengenek. (Seneca) 165. Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyével elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul rá. (Seneca) 166. A hazug embernek akkor sem szoktunk hinni, ha igazat mond. (Cicero) 167. Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. (Seneca) 168. A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. (Kallimakhosz) 169. A szerelmesek civódásai erősítik a szerelmet. (Terentius) 170. Minden művészet, a természet utánzása. (Seneca) 171. Az ember hasonlóvá válik ahhoz, amiben gyönyörködik. (Platón) 172. Amint a színjátékban, úgy az életben sem az a fontos, hogy milyen soká, hanem, hogy helyesen szerepeltél-e. (Seneca) 173. Sose várd a jövőtől, miként a bolond várja a folyóparton, hogy a víz lefolyjon egyszer. Mert a folyó, akárcsak az élet, örök, miközben pillanatról pillanatra más és más víz folyik le medrében. (Szókratész) 174. Minden barát jóindulatú, de nem minden jóindulatú ember, barát. (Arisztotelész) 175. Senki sem azért szereti hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé. (Seneca) 176. Jobb a keselyűk, mint a hízelgők közé kerülni, mert az előbbiek csupán a holtakat, az utóbbiak viszont az élőket falják fel. (Antiszhenész)

Bölcsességek

---

• 

• Születésünk pillanatától csak egy égési folyamat vagyunk.!!!
  De hogy hogy égünk, az csak rajtunk múlik....
  parázs leszel,vagy tábortűz,vagy hatalmas lángokkal égő mindenkit rabul ejtő tűz?
  Rajtad múlik!!!!”
  *********************************************
  A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.
  Stephen King
  **********************************************
  
  
  Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.
  Kun Erzsébet
  
  
  
  *************************************************
  

• 
  Milyennek látsz másokat?
  
  Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
  
  - Milyenek itt az emberek? - tudakolódta.
  
  - Hová valósi vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs.
  
  - Athéni vagyok.
  
  - És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg.
  
  - Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
  
  - Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.
  
  A vándor búsan folytatta útját.
  
  Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
  
  - Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
  
  - Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.
  
  A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
  
  A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
  
  - Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
  
  Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
  
  - Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.
  
  Forrás:Jamekka
  

Tatiosz

A szív erényei

Szavaim időtlenek, márványlapra vésve élnek tovább. Hallgasd meg tanácsom:
1. Ha már tudod, mi végre születtél, megtudtad magadról a legfontosabbat.
2. Bár bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni, vágyaidat ne tekintsd hiábavalónak: ami mára megvalósult, tegnap még képzelet volt.
3. Ember számára nem létezik nehéz helyzet, csupán helyzetek vannak. A nehézség leküzdéséhez kell egy kis idő, a lehetetlennek tűnőhöz valamivel több.
4. Boldog életre vágyik minden ember. Ha élni akarsz, hagyj másokat is élni. Boldogságodat soha ne tedd függővé másoktól, így nem állod útját sem mások, sem a magad boldogságának.
5. Tudd, hogy szavadat félreérthetik. Olykor tetteidet is. A félreértés épp úgy hozzátartozik az emberhez, mint fához a levél, tengerhez a víz, törzshöz a kar, fejhez a gondolat. A félreértés oly természetesen jár-kel a világban, mintha együtt született volna a megértéssel. Ne magyarázkodjunk, ne szépítsük a történetet. Az igazság aranyból van és kiállja az idő próbáját.
6. A hallgatás tudománya: az istenek tudománya.
7. Állj az igazság pártján, de ne védd mindenáron a magad igazát. Semmi sem oltalmaz jobban a tévedéstől a nyitott szemnél, az értő fülnél, a mások iránti figyelemnél.
8., Hallgassunk meg másokat is, mert aki hallgatni tud, azt esetleg mások is meghallgatják.
9. A jót nehéz felismerni, ha nincs mihez viszonyítanunk. Az élet tanít meg erre a tudományra: kezedben a választás lehetősége jó és rossz között.
10. Az öröm képessége: az életrevalóság nagy képessége.
11. A jobb mindig a jó ellensége marad. Ne törekedj elsőségre, a dicsőség önelégültté, pökhendivé, lenézővé tesz. Akiket az élet mások fölé emelt, nagy árat fizettek érte. Légy kiváló hétköznapi életedben, és légy kiváló a szív erényeiben. A tülekedés meghasonlottá teszi a lelket: nem szép elsőség az, amelyet mások vére árán szereztünk meg.
12. Amikor a sors a szerencse trónusára ültet, akkor váltál a legszerencsétlenebbé... Fortuna kegyeltjének lenni múlandó királyság.
13. Vigyük végbe saját jótetteinket, ne várjunk rá, hogy mások tegyék meg helyettünk. A legkisebb jótett is elnyeri jutalmát.
14. Vegyük a dolgokat könnyedén, de mégse vegyük túl könnyen őket. Ami fontos és komoly dolog, az megfontolt döntést igényel. Az élet balgaságain, pedig tudjunk nevetni...
15. Mindennek adjuk meg, ami neki jár. A szemnek a látványt, a fülnek a muzsikát, a gondolatoknak a szárnyalást, a testnek a felüdülést, az igazságnak az elismerést, barátnak a barátot, az embernek a megbecsülést.
16. A nagy lélek megtisztul mások szeretete által és szeretetével másokat a fénybe emel. Élj a nagyság, e mindenki számára hozzáférhető formájával.
17. Nincs csodálatra méltóbb az embernél. Bánj vele ezen érdeme szerint.

osho

Minden szeretet Önszeretettel kezdődik
Csak az tud igazán szeretni mindent és mindenki mást,aki már szeretettel elfogadta önmagát.
Ehhez viszont nagyfokú ÖNISMERET kell
" Legelőször is önmagunkkal kell barátságban lennünk, de nagyon ritkán találsz olyan embert, aki barátságos önmagával. Önmagunk ellenségei vagyunk, miközben hiába reménykedünk abban, hogy a barátja lehetünk valaki másnak.

Azt tanították nekünk, hogy ítéljük el önmagunkat. Az önszeretet bűnnek számít. Pedig nem az. Az önszeretet minden más szeretet alapja. Csupán az önszereteten keresztül lehetséges az emberbaráti szeretet. Minthogy az önszeretetet elítélik, a szeretet minden egyéb lehetősége is eltűnt a Földről. Ügyesen kiszámított stratégia ez a szeretet elpusztítására.

Olyan, mintha azt mondanád egy fának: "Ne tápláld magad a földből; az bűn. Ne tápláld magad a holdból és a napból és a csillagokból; az önzés. Légy önzetlen - szolgáld a többi fát." Logikusnak látszik, ezért veszélyes. Logikusnak látszik: ha másokat akarsz szolgálni, hozz áldozatot; a szolgálat egyenlő az áldozattal. De ha egy fa feláldozza magát, akkor meghal, nem lesz képes más fákat szolgálni; egyáltalán nem lesz képes létezni.

Azt tanították neked: "Ne szeresd magadat." Szinte ez lett az úgynevezett szervezett vallások egyetemes üzenete. Nem Jézusé, de a kereszténységé mindenképpen; nem Buddháé, de a buddhizmusé - minden szervezett vallásnak ez lett a tanítása: "Ítéld el önmagadat, bűnös vagy, értéktelen vagy."
És ennek az elítélésnek a következtében az emberi lények fája összezsugorodott, elveszítette a fényét, képtelen a megújulásra. Az emberek csak vonszolják magukat valahogyan. Nincsenek gyökereik a létezésben, gyökértelenek. Próbálnak mások szolgálatára lenni, de képtelenek rá, mert még önmagukkal sem barátságosak." 

OSHO

Soha ne kérdezd senkitől, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Az élet egy kísérlet, magadnak kell felfedezned.

Minden egyénnek tudatosnak, ébernek és figyelmesnek kell lennie, hogy rájöjjön, mi a jó neki. Minden, ami békét, nyugalmat, üdvöt ad, közelebb visz a létezéshez és annak végtelen harmóniájához - az jó.

És minden, ami konfliktust, boldogtalanságot, fájdalmat okoz - az rossz.

Megeshet, hogy helytelenül cselekszel, de szert teszel a tapasztalatra, ami tudatosítja benned, mit kell kerülnöd.

Megeshet, hogy valami jót teszel, és azonnal kiélvezheted áldásait. A jutalom nem ezen az életen túl, hanem ITT és MOST vár. Minden tett azonnali eredményt hoz. Csak légy éber, és figyelj. Fedezd fel, számodra mi jó és mi rossz, ezáltal oly belső tartásra tehetsz szert, hogy a világ véleménye közömbös lehet számodra legyen meg a saját tapasztalatod,s az vezessen.

A fényképen szereplők bejelöléséhez kattints a fényképen az illetők arcára.

A fényképen szereplők bejelöléséhez kattints a fényképen az illetők arcára.