Vajdasági kastélyok

Janó Verona közremüködésével
került a gyüjteménybe

vajdasági kastélyok

Ezekről a kastélyokrol sajnos irott adatokat nem tudok közzétenni

Kovách-kastély – Regőce

Rédl-kastély – Haraszti

A Fernbach kastély – Bábapuszta

Léderer-kastély - Csóka
(egy ritka példa, ahol a Kastélyt megmentették)

Szécsen-kastély (Temerin)

1796-ban gróf Szécsen Sándor vásárolta meg, aki hamarosan barokk stílusú kastélyt építtetett, körülötte mintegy húszholdnyi parkkal. 1860-tól Fernbach Antal apatini gabonakereskedő tulajdonába került a kastély, aki a körülötte lévő parkot arborétummá alakíttatta. A Szécsen kastély jelenleg a Lukijan Musicki Műszaki középiskolának ad otthont.
Forrás Délvidéki kastélyok

Engelmann-kastély (Ada határában)

A XIX. század végén a járásföldek felosztása idején jutott nagybirtokhoz Ada határában többek között Engelmann Jenő is, aki a 2000 hektáros birtokán Gunaras és Kavilló között építette fel a majorságot és a kastélyt, legyen hol a nyári hónapokat töltenie a családnak. A birtok állandó lakói a cselédek, komenciós béresek és a környékbeli zsellérek voltak. Az 1919-es ,,őszirózsás forradalom" idején érte az első csapás a kastélyt. Az emberek, amit csak értek, vittek. A széthordott tárgyak felkutatásában még az itt állomásozó francia katonaság is részt vett. Lassan elő is kerültek a tárgyi értékek, de a visszatérő Engelmann család nem ezek hiányát fájlalta legjobban, hanem azt, hogy amikor a trianoni békediktátummal elszakított terület új fennhatóság alá került, a szerb királyi hatalom likai dalmát telepeseket hozott a vidékre, és számukra az Engelmann-birtokból hasított ki családonként hat hold földet. A cselédházak álltak még a hetvenes években is. Az itt élőket akkoriban költöztették át a Pobeda mezőgazdasági birtokra. A gazdasági épületeket lassan lebontották. Mára már csak az egykor több holdnyi park és a kastély csupasz falai maradtak meg, pedig alig néhány évtizeddel ezelőtt még bálokat és művelődési rendezvényeket tartottak itt a környékbeli tanyavilág többnyire magyar fiataljai. Jártak ide Tornyosról, Keviből, Zentagunarasról a fiatalok. Az Engelmann családról és a kastélyáról azonban már nincs sok emléke a környék magyar lakosságának. Többnyire juhászok bérlik a terület legelőjét.

Fernbach kastély Krivaja

1906–1907-ben Fernbach Károly, Bács-Bodrog vármegye és Zombor szabad királyi város főispánja, Hikisch Rezső építész tervei alapján ugyanezen a területen megépítteti Babapuszta-i kastélyát, amely köré csodálatos angol-parkot is telepít. 1923-ban kezd épülni a mai falu legrégebbi része, miután a szerb király az I. világháborúban részt vett önkénteseknek földet ajándékoz elismerése és hálája jeléül. 1924-ben kapja a helység az Aleksa Šantić nevet a boszniai szerb költő iránti tisztelet jeleként. . Hammerstein báró kastélyát is cifrakert, arborétum vette körül. Ebből mára egyetlen fa sem maradt, de a kastélyra sem nagyon lehet ráismerni. A kommunizmus beköszöntésével a földszinti részbe az új tulajdonos, az állam, a kombinát irodáit költöztette be, a hátsó udvari részben pedig az elmúlt években egy menekült család talált új otthonra - mondja Bíró Józsefné, Szili Katalin, akinek már a nagyapja is itt született Babapusztán, és az első világháborúig a báró parádés kocsisa volt.
Forrás:Délvidéki kastélyok

kishegyesi Pecze kastély

Pecze-kastélynak hívja az egész falu, jóllehet már aligha illik rá ez a megnevezés, hiszen évtizedek óta mostoha sorsra ítéltetett, s már csak a lenyugvó nap sugaraiban megmutatkozó romok delejes képe sejteti, valaha elegáns, párját ritkító, impozáns épület emelkedhetett itt a XX. század elején. Egykori tulajdonosa, Pecze Ferenc kishegyesi földbirtokos apai örömében építtette egyetlen lányának 1923-ban, egy dombtetőn, kívül a település központjától - talán, hogy távol legyen a kíváncsi tekintetektől, vagy mert úgy ítélték meg, a sajátjukon úgy és addig terjeszkedhetnek majd, ameddig a ,,takarójuk ér. Ki tudja...? A még élő emlékezők szerint nem is kastély volt az, hanem villa, amelyet a világjáró feleség, Pecze Teréz képzelhetett el a párizsi villák mintájára és talán francia építők tervei alapján. Senki sem tudja pontosan. Azt sem, hogy a döbbenetes pusztítást és rombolást átélt kastélyról és egykori lakóiról maradt-e valamilyen írásos dokumentum.
Forrás:délvidéki kastélyok

Kárász kastély Horgos

‎A fölvételt készitette 2012. április 10-én Miskolci Magdolna.
Köszönöm neki hogy bővithettem az adatokat

Horgoson található a vidék legszebb barokk stílusban épített, egyébiránt pedig műemlékvédelem alatt álló Kárász-kastély. 1945 óta nemcsak a szórványban pusztítják, vagy szándékosan hagyják pusztulni műemlékeinket, minthogy a megsemmisülés hidegverítéke már ott gyöngyözik a tömbben élő magyarok homlokán is. A Kárász-kastély a térség gyöngyszeme volt. Nem a magyar múltja miatt, hanem mert egyetemes értéket képviselt. Megsemmisülése már az államosításkor elkezdődött. Nyűtte a katonaság, az iskola, gondját azonban senki sem viselte. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után a menekültek átmeneti befogadó-központja volt. Az épület életben tartására nem, csak a temetésére gyűlik köré a média. A kifosztott, a megbontott tetőszerkezetű, omladozófélben levő műemléket most az ajtók befalazásával szándékozza megmenteni a község és a műemlékvédelmi intézet ,,gondoskodó" vezetősége.
forrás:Tört.délvidék

Kray Kastély Topolya

A Kray-kastély a város központjának meghatározó épülete. Szilárd anyagból épült. A dokumentumok szerint már 1802 telén jórészt lakott volt. Az épület az akkori császár- város, Bécs külső városnegyedében is megállta volna a helyét. A XIX. század jelesebb mestereit bízták meg a kétszintes kastély építésével. A melléképületeket később lebontották. Az alsó szint képzőművészeti kiállítási csarnoknak alakították ki, Art Gallery néven, míg az emeleten a Topolyai Múzeum található. A galériában a környék és a város neves festői, fényképészei, iparművészei tartanak kiállításokat a helybeliek nagy-nagy örömére. Gyakran neves külföldiek is bemutatják itt a alkotásaikat (pl. Hegymászók XXI. nemzetközi fotó és diapozitív kiállítása, Gyenes Kálmán fotóművész tárlata, Zsáki István képzőművész festményei, stb.). A múzeumi részlegen megismerkedhetünk Topolya múltjával, növény- és állatvilágával, művészeivel és hírességeivel. A kastély különböző rendezvények otthona is: múzeumi esték, könyvbemutatók, tudományos konferenciák, esküvők, stb. Aki itt jár nem hagyhatja ki a kastély és a park megtekintését.

Dundjerski kastély

A Bogdán kastély (Hotel Fantast) Becse és Topolya közötti úton Becsétől 14 km-re található. A 65 hektárnyi terület magában foglalja a kastélyt, a lovardát, a kápolnát, a kiskastélyt, a parkot, és a kiszolgáló épületeket. Bogdan Dunđerski nagybirtokos építette 1919–1923 között. Az 1980-as években szállóvá alakították át. Nevét a tulajdonos Fantast nevű telivér ménjéről kapta.

A család Hercegovinából származik, Gacko környékéről. A XVIII. század elején kerültek Szenttamásra. A vagyon alapjait itt veti meg Gedeon Dunđerski. Ezt fia Sándor gyarapítja. Így három generáció alatt a nagybirtokosok sorába léptek. Bogdan Dunđerski 2600 hold földet örökölt. A földművelés mellett a lovakkal is foglalkozott. A ménese messze földön híres. Időnként 1400 darab telivér is a tulajdonában volt.

A kastélyban több építési stílus keveredik. A torony és a négy szögletes kupola neogótikus. A bejáratok neoklasszicista stílusban lettek kivitelezve.

A kastély közvetlen környezetében van egy nyitott medence, amit a volt gazda személyes vendégei vehettek igénybe. Magát a kastélyt tömör fal övezi, amelyet két kovácsoltvas kapu ékesít. Az egykor alapított lovarda ma is sikeresen szolgálja ki a lovaglás szerelmeseit. A kastélyt körülvevő, szépen ápolt park pedig teljessé teszi az idelátogatók időtöltését.

A neobizánci stílusban épült kápolnát 1923-ban építették. Belsejét Uroš Predić festőművész ikonjai díszítik.
Forrás:Délvidéki kastélyok

Aracs

Andruskó Károly: Az aracsi pusztatemplom (olajkép)

A monumentális hatású pusztatemplom romjai a Bánságban, a Törökbecse, Beodra

és Basahíd közötti határban helyezkedik el. A templom román stílusú, három köríves,

apszisos, háromhajós, bazilikás szerkezetű, boltozott épület volt. Később a ferences

liturgiai szokásoknak megfelelő toronnyal egészítették ki. A mára fennmaradt romokat

az 1970-es években végzett régészeti ásatásokat követően – a romállapotokat fenntartva – egészítették ki. Hajdanán a templomhoz egy kolostori épület is tartozott, melynek

maradványai a templomtól északra terülnek el.

Az aracsi templom keletkezéséről eltérőek a véleménye. A kutatók egy része az első

magyar király, Szent István korára, a XI. század első harmadára teszik, míg mások

a XIII. század elejét tartják valószínűbbnek. Mindenesetre kevés hitelt érdemlő

dokumentum maradt fenn a pusztatemplomról. Kalapis Zoltán könyvében meg is jegyzi:

„Előbb be lehet bizonyítani, hogy nem is létezett, mint azt, hogy fennállt.

Még szerencse, hogy az ember a szemének hisz, s nem a tudományos »okfejtésnek«:

a romok ugyanis állnak, »virulnak«, egyszerűen itt vannak.”

Forrás :(Magyar Szó2009)

Lázár kastély Écska

189 évvel ezelőtt, augusztus 29-én, a vajdasági Écska kisvárosban Lázár Ágoston kincstári bérlő pazar ünnepélyt szervezett néhány száz tekintélyes császári meghívott számára a Kastély megnyitója alkalmából. A Kastély ma már szálloda és a Műemlékvédelmi Intézet felügyelete alatt áll, emellett egyike a nyolcvan vajdasági kastélynak és nyaralónak. Jelena Gligorić írása.

Écska egy Nagybecskerek közelében levő bánáti kisváros. Nevét, a legenda szerint, Attila, az Isten Ostoraként is nevezett hun vezér feleségéről kapta. A legenda szerint Attila pontosan a város helyén állíttatta fel sátrát és parancsolt pihenőt seregének, amellyel a Római Birodalom ellen indult. A település a magyarok, később pedig szerbek és románok e területre való településével alakult ki. Gazdasági fejlődése pedig Lukács Lázár nevéhez fűződik. A XVIII. század végén a kamara javainak árverezése során, ez az örmény nagykereskedő vásárolta meg az écskai pusztát és alapította meg a települést, majd építtetett templomot birtoka területén. A pusztával együtt a grófi címet is elnyerte, amelyet azután családja 160 éven át viselt. Néhány évtizeddel később, fia, Lázár Ágoston, a Béga folyó bal partján angol stílusú kastélyt építtetett, amelyet egyszerűen csak Kastélynak nevezett el.

Forrás://glassrbije//