Közeleg a tavasz és ezzel együtt megkezdődik az allergiás időszak is
akik érzékenyek sajnos tudják mivel jár //köztük vagyok én is//
Pár sor az allergiárol amit veletek is megosztok.
Milyen gyakori az allergia? Mely életkorban kezdődik a leggyakrabban?
Az allergiát korunk népbetegségének is nevezik, mivel szinte minden harmadik embert érint. Maga az allergiás hajlam a lakosság 30-50%-ban jelen van, ez azonban csak az esetek egy részében nyilvánul meg allergiás tünet vagy betegség formájában. Az allergiás betegségek előfordulása az allergiás betegség fajtájától függően és életkoronként is különbözik. Míg csecsemő és kisgyermekkorban a leggyakrabban a bőr- és ételallergiák jelentkeznek, addig később a légúti allergiás tünetek kerülnek előtérbe. A szénanátha például leginkább serdülő- és fiatalkorban kezdődik. Idősebb korban általában enyhülni szoktak a tünetek. Ettől függetlenül persze bármelyik allergiás betegség bármelyik életkorban megjelenhet, hiszen bár az allergiás hajlam örökletes, és születéstől fogva fennállhat, egyéb külső és belső tényezők is közrejátszanak abban, hogy a tünetek mikor és milyen formában jelennek meg (lásd. multifaktoriális betegség).
Leggyakoribb allergiás betegség a szénanátha: a lakosság legalább 10-15%-ban fordul elő, bár a nemzetközi adatok eltérőek, illetve földrajzi különbségek is vannak. Magyarországon minden 10-15. ember szenved szénanáthában. Az asztma ritkább, előfordulása életkortól függően kb. 2-10%, és csak az esetek egy részében allergiás eredetű. Az ekcéma szintén nem mindig allergiás eredetű, de a veleszületett, allergiás eredetű formája a leggyakoribb: a lakosság kb. 5-15%-ában fordul elő. A többi allergiás betegség (pl. ételallergia, csalánkiütés, gyógyszerallergia) esetében jóval bizonytalanabbak az előfordulási adatok, mert nem mindig kerülnek diagnosztizálásra, és a háttér tisztázása sem mindig olyan egyszerű, mint pl. a virágporallergia esetében.
Csökkenthető-e az allergia kialakulásának esélye?
Igen. Mivel az allergiás hajlam öröklődhet, ugyanakkor az allergiás tünetek megjelenésében, illetve az allergiás betegség kialakulásában egyéb tényezők is közrejátszanak (lásd. multifaktoriális betegség), a magas rizikócsoportba tartozó csecsemők (családi anamnézis) esetében fontos bizonyos megelőző lépéseket tenni, hogy a tünetek vagy betegség kialakulásának esélyét csökkentsük. Ilyen óvintézkedések az alábbiak:
1. Lehetőség szerint szoptassa minél tovább gyermekét. (Vizsgálatok szerint a legalább 6 hónapos anyatejes táplálás csökkenti a kockázatot!)
2. Ha nincs lehetősége gyermeke anyatejes táplálására, válasszon számára ún. hypoallergén tápszert.
3. Szoptatás ideje alatt gyógyszert ne szedjen, csak ha orvosilag mindenképpen indokolt.
4. A csecsemő 1 éves kora alatt ne kapjon idegen fehérjét, pl. tehéntejet.
5. Minden új táplálékot csak fokozatosan vezessen be a csecsemő étrendjébe.
6. Nem dohányozzon gyermeke közelében.
7. A csecsemő környezetében ne legyen allergiát kiváltó anyag (por, penész, stb.), ill. háziállat (pl. macska, kutya, stb.)
A már kialakult allergiás tünetek, betegségek esetében is csökkenthető tünetek súlyossága, kiújulásának gyakorisága
Forrás :Jobb egészségért
.
akik érzékenyek sajnos tudják mivel jár //köztük vagyok én is//
Pár sor az allergiárol amit veletek is megosztok.
Milyen gyakori az allergia? Mely életkorban kezdődik a leggyakrabban?
Az allergiát korunk népbetegségének is nevezik, mivel szinte minden harmadik embert érint. Maga az allergiás hajlam a lakosság 30-50%-ban jelen van, ez azonban csak az esetek egy részében nyilvánul meg allergiás tünet vagy betegség formájában. Az allergiás betegségek előfordulása az allergiás betegség fajtájától függően és életkoronként is különbözik. Míg csecsemő és kisgyermekkorban a leggyakrabban a bőr- és ételallergiák jelentkeznek, addig később a légúti allergiás tünetek kerülnek előtérbe. A szénanátha például leginkább serdülő- és fiatalkorban kezdődik. Idősebb korban általában enyhülni szoktak a tünetek. Ettől függetlenül persze bármelyik allergiás betegség bármelyik életkorban megjelenhet, hiszen bár az allergiás hajlam örökletes, és születéstől fogva fennállhat, egyéb külső és belső tényezők is közrejátszanak abban, hogy a tünetek mikor és milyen formában jelennek meg (lásd. multifaktoriális betegség).
Leggyakoribb allergiás betegség a szénanátha: a lakosság legalább 10-15%-ban fordul elő, bár a nemzetközi adatok eltérőek, illetve földrajzi különbségek is vannak. Magyarországon minden 10-15. ember szenved szénanáthában. Az asztma ritkább, előfordulása életkortól függően kb. 2-10%, és csak az esetek egy részében allergiás eredetű. Az ekcéma szintén nem mindig allergiás eredetű, de a veleszületett, allergiás eredetű formája a leggyakoribb: a lakosság kb. 5-15%-ában fordul elő. A többi allergiás betegség (pl. ételallergia, csalánkiütés, gyógyszerallergia) esetében jóval bizonytalanabbak az előfordulási adatok, mert nem mindig kerülnek diagnosztizálásra, és a háttér tisztázása sem mindig olyan egyszerű, mint pl. a virágporallergia esetében.
Csökkenthető-e az allergia kialakulásának esélye?
Igen. Mivel az allergiás hajlam öröklődhet, ugyanakkor az allergiás tünetek megjelenésében, illetve az allergiás betegség kialakulásában egyéb tényezők is közrejátszanak (lásd. multifaktoriális betegség), a magas rizikócsoportba tartozó csecsemők (családi anamnézis) esetében fontos bizonyos megelőző lépéseket tenni, hogy a tünetek vagy betegség kialakulásának esélyét csökkentsük. Ilyen óvintézkedések az alábbiak:
1. Lehetőség szerint szoptassa minél tovább gyermekét. (Vizsgálatok szerint a legalább 6 hónapos anyatejes táplálás csökkenti a kockázatot!)
2. Ha nincs lehetősége gyermeke anyatejes táplálására, válasszon számára ún. hypoallergén tápszert.
3. Szoptatás ideje alatt gyógyszert ne szedjen, csak ha orvosilag mindenképpen indokolt.
4. A csecsemő 1 éves kora alatt ne kapjon idegen fehérjét, pl. tehéntejet.
5. Minden új táplálékot csak fokozatosan vezessen be a csecsemő étrendjébe.
6. Nem dohányozzon gyermeke közelében.
7. A csecsemő környezetében ne legyen allergiát kiváltó anyag (por, penész, stb.), ill. háziállat (pl. macska, kutya, stb.)
A már kialakult allergiás tünetek, betegségek esetében is csökkenthető tünetek súlyossága, kiújulásának gyakorisága
Forrás :Jobb egészségért
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése