Magas fenyők zöld remények

Magas fenyők zöld remények
Temetőbe égre néznek,
sirhantokra ott vigyáznak
Szélviharral szembe szállnak.

Sok könny pereg lombjuk alatt

ismerik a jaj szavakat,
Ágaik közt nincsen fészek

búsan szóló gerle ének.

Gyászzenéknek dallamára
néznek le a sirhantokra,
ismerik a sok keresztet
fájó szivű embereket.

Égre néző égő gyertyák
imáinkat továbbitják
Siró özvegy szegény árva
igy pihen meg árnyékába.

Magas fenyők zöld remények
milyen rövid ez az élet,
Ti ezt nagyon jol tudjátok
Az elmulásra itt vigyáztok.
       /kovács István/

,