2011. április 11., hétfő

Virágvasárnap

A keresztény húsvétot megelőző nagyhét, mely egyben a negyvennapos böjt utolsó hete is, a virágvasárnappal kezdődik. Virágvasárnap ünnepén a Jézus passióját megelőző győzedelmes jeruzsálemi bevonulásáról emlékezik meg az egyház. A szamárháton Jeruzsálembe érkező prófétát ujjongó tömeg fogadta, és - a zsidó hagyomány szerint - az életet, reménységet, győzelmet szimbolizáló pálmafa-ágakkal integettek neki.


A béke üzeneteként értékelték, hogy Krisztus nem a harcba indulást jelképező lovon, hanem a keleti tradíció alapján békés állatnak tartott szamáron ülve jött a városba. A diadalmas jeruzsálemi bevonulásra történő megemlékezés hamarosan a keresztény liturgia része lett, előbb Konstantinápolyban majd ezt követően Rómában is hagyománnyá vált a pálmavasárnap megünneplése.

A kereszténység terjedésével, a mérsékelt égövi és az északi országokban - ahol az éghajlati viszonyok miatt nem honos a pálma - a pálmaágakat tiszafa-, lucfenyő-, puszpáng ágakkal, barka vesszővel, később pedig megszentelt virágokkal váltották fel, és az ünnep elnevezése a pálma- helyett virágvasárnap lett.

. Ez a nap az ún. dologtiltó napok sorába tartozik, és az ünnepen a mulatozás sem megengedett. Viszont elterjedt szokás virágmagokat ültetni, mert a néphit szerint az e napon eldugott magból kikelő virágok illatosabbak lesznek. A megszentelt barka nemcsak a pálmaágat helyettesíti, hanem - a hiedelmek szerint - mágikus erővel is rendelkezik. A görög katolikusok vihar ellen az ereszcsurgásba dugják, hogy megvédje őket a villámlás ellen. Az ismert népi gyógymód pedig úgy tartja, hogy ha a templomból jövet lenyelünk egy szem szentelt barkát, védelmet nyerünk a torokfájás és a gyomorbántalmak ellen.



Virágvasárnapra

Úr Jézusom, mondd meg nékem,
Miért nem lehettem ott,
Ahol az a sok kis gyermek
Oly boldogan ujjongott?
Én miért nem kiálthattam
Szép hozsannát nevedre?
Miért is nem loboghatott
Pálmaág a kezembe’ ?
Ó, hogy zengte volna ajkam
Az ünneplő tömegben:
Íme, százszor áldott, aki
Jő az Úrnak nevében!
Nem voltam ott, lelkem mégis
Igaz örömtől lángol,
Mert szent parancsot kaptam a
Bevonuló Királytól,
Hogy kiáltsam minden szívnek:
Tárulj, ha jön a Király!
- Aki Jézust befogadja,
Arra örök béke vár.
//Ism Szerző//

Forrás :/konyen Fogyok/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése